Hasfali sérvek

Rövid áttekintés

• Új vagy növekvő elődomborodás: Orvosi vizsgálat szükséges, mert a sérv magától általában nem gyógyul meg 
• Hirtelen fájdalmas, kemény, vissza nem helyezhető duzzanat: Azonnal sürgősségi ellátás szükséges 
• Hányás, puffadás, széklet- és szélürítés hiánya: Bélelzáródás és sérvbecsípődés jele lehet 
• Műtét után: Korai óvatos mobilizáció, sebmegfigyelés, előírt fájdalomcsillapítás és a nehéz emelés átmeneti kerülése javasolt 

Az alábbi tájékoztató a hasfal sérveinek legfontosabb tüneteit, a beteg teendőit, a műtéti lehetőségeket és a műtét utáni időszakot foglalja össze közérthető formában.

Mi a sérv?

Sérv akkor alakul ki, amikor a hashártya, zsírszövet vagy valamely hasi szerv egy hasfali gyenge ponton vagy nyíláson keresztül elődomborodik .

A sérv fő részei:

• Sérvkapu: A hasfal gyenge pontja vagy nyílása 
• Sérvtömlő: A sérvet körülvevő, többnyire hashártyával bélelt tömlő 
• Sérvtartalom: Gyakran zsírszövet vagy vékonybél, de más hasi képlet is lehet 

A sérv gyakran láthatóbb vagy jobban tapintható álláskor, köhögéskor, tüsszentéskor, préseléskor vagy fizikai terheléskor .

A sérvek főbb fajtái

A lágyéksérv lehet direkt vagy indirekt, de a beteg számára elsősorban az a fontos, hogy a sérv visszahelyezhető-e, okoz-e panaszt, és fennáll-e becsípődés veszélye .

Milyen tünetekre figyeljen?

A sérv leggyakoribb jelei:

• Látható vagy tapintható elődomborodás a hasfalon, a lágyékban vagy a stoma körül 
• Húzó, szúró vagy nyomó fájdalom a sérv területén 
• Idegentestérzés vagy feszülés
• A duzzanat növekedése álláskor, köhögéskor vagy erőlködéskor
• A duzzanat időszakos eltűnése, majd újbóli megjelenése 
• Székletürítési vagy stomakezelési nehézség parastomalis sérvben 

A fájdalom erőssége és a sérv mérete nem mindig áll arányban egymással, ezért a kisebb sérv sem feltétlenül veszélytelen .

Mikor kérjen orvosi vizsgálatot?

Forduljon háziorvoshoz, sebészeti szakrendeléshez vagy sérvambulanciához, ha:

• Új duzzanatot vagy elődomborodást észlel 
• A sérv növekszik vagy egyre gyakrabban okoz panaszt
• A fájdalom terhelésre rendszeresen visszatér
• A sérv korábban visszahelyezhető volt, de ez már nem sikerül 
• Korábbi hasi műtét hegvonalában jelenik meg új elődomborodás 
• A stoma mellett duzzanat, fájdalom vagy a zsák illesztésének romlása jelentkezik 

A diagnózis rendszerint kikérdezéssel és fizikális vizsgálattal felállítható; bizonytalan esetben ultrahangvizsgálat, CT vagy MRI is szükséges lehet .

Mikor kell azonnal sürgősségire menni?

Ne várjon otthon, hanem azonnal kérjen sürgősségi segítséget, ha a sérv:

• Hirtelen erősen fájdalmassá válik
• Kemény, feszes, érzékeny vagy vöröses lesz
• Nem helyezhető vissza, miközben korábban visszanyomható volt 
• Hányingerrel vagy ismételt hányással társul 
• Puffadással, széklet- vagy szélürítési képtelenséggel jár 
• Elesettséggel, szapora szívveréssel vagy ájulásérzéssel társul 

Ezek a tünetek a sérvtartalom becsípődésére és vérellátási zavarára utalhatnak, amely bélelhaláshoz, átfúródáshoz és hashártyagyulladáshoz vezethet .

Ne próbálja erőszakosan visszanyomni a sérvet. Bélelzáródásra vagy akut hasi állapotra utaló tünetek esetén manuális visszahelyezési kísérlet nem végezhető .

Mit tegyen a beteg a műtétig?

• Figyelje meg a sérv változásait: Jegyezze meg, mikor jelentkezik, növekszik-e, és visszahelyezhető-e 
• Kerülje a nagy súlyok emelését és az erős préselést, mert ezek fokozzák a hasűri nyomást 
• Kezeltesse a tartós köhögést és székrekedést, mert ezek ismételten növelhetik a hasűri nyomást 
• Ne dohányozzon, és törekedjen a testsúly, a diabetes mellitus és az egyéb alapbetegségek rendezésére, mert ezek befolyásolhatják a műtéti kockázatot és a sebgyógyulást 
• Parastomalis sérv esetén egyeztessen stomaterápiás szakemberrel a zsák illesztéséről, és csak személyre illesztett sérvkötőt használjon 
• Ne kísérelje meg önállóan a sérv visszahelyezését, ha fájdalom, bőrpír, hányás vagy hasi puffadás áll fenn 

A sérvkötő a sérvet nem szünteti meg; bizonyos, panaszmentes vagy magas műtéti kockázatú esetekben átmeneti kiegészítő megoldásként jöhet szóba .

Milyen műtéti kezelések léteznek?

A műtét célja a sérvtartalom visszahelyezése, a sérvkapu lezárása és a hasfal megerősítése .

Varratos műtét

A sebész saját szövettel zárja le a sérvkaput .

• Kisebb sérveknél és megfelelő szövetminőség esetén alkalmazható 
• Gyakori példája a köldöksérvnél alkalmazott Spitzy-műtét
• Lágyéksérvnél a Shouldice-műtét varratokkal erősíti meg a lágyékcsatorna hátsó falát 
• Előnye, hogy nem kerül idegen háló a szervezetbe 
• Hátránya, hogy feszülést okozhat, és bizonyos esetekben nagyobb lehet a kiújulás kockázata 

Hálóbeültetés

A sérvkaput műanyag hálóval erősítik meg, amely később a környező szövetekkel összekapaszkodik .

A háló:

• A hasfal külső felszínére kerülhet (onlay)
• Az izom alá, a mélyebb fascia fölé kerülhet (sublay)
• A hashártya és a hasfal közé kerülhet (preperitonealis elhelyezés)
• A hasüreg felől, a hashártyára rögzítve helyezhető be (IPOM)

A hálóalapú műtét előnye a feszülésmentes megerősítés és a nagyobb sérvkapuk kezelésének lehetősége; hátránya, hogy későbbi újraműtét összetettebb lehet .

Nyitott és minimálisan invazív műtét

A műtét történhet:

• Nyitott feltárásból, egy közvetlen metszésen keresztül 
• Laparoszkópos vagy minimálisan invazív úton, több kisebb metszésből 

Lágyéksérvnél gyakori eljárások:

• Lichtenstein-műtét: Nyitott, hálóval végzett műtét 
• TAPP: Laparoszkópos, preperitonealis hálóbehelyezés 
• TEP vagy TEPP: Teljesen hashártyán kívüli hálóbehelyezés 

A műtéti módszer kiválasztását többek között a sérv helye és mérete, az egyik vagy mindkét oldal érintettsége, a korábbi műtétek, az általános egészségi állapot, az érzéstelenítés lehetősége és a sebészi tapasztalat határozza meg .

Műtét előtti betegteendők

A műtét előtt a betegnek:

• Tájékoztatást kell kapnia a műtét céljáról, menetéről, alternatíváiról, kockázatairól és a műtét elmaradásának következményeiről 
• El kell mondania minden fontos betegségét, korábbi műtétét, gyógyszerét és gyógyszerallergiáját 
• Jeleznie kell, ha véralvadásgátlót, vérlemezke-gátlót vagy más rendszeresen szedett gyógyszert használ, mert ezek átmeneti módosítása szükséges lehet 
• A műtét előtt kezelnie kell az akut fertőzést, erős köhögést vagy más friss betegséget, illetve tervezett műtét előtt telefonon értesítenie kell a kezelőhelyet 
• Be kell tartania az előírt éhezési és folyadékfogyasztási szabályokat, valamint a műtét reggelén nem szabad dohányoznia 
• Lehetőség szerint már a műtét előtt törekednie kell a dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyására, valamint az alapbetegségek, például a diabetes mellitus rendezésére 

A sérvműtét általános kockázatai közé tartozhat a vérzés, fertőzés, sebgyógyulási zavar, thrombosis, tüdőembolia, ideg- vagy szervsérülés, tartós fájdalom és a sérv kiújulása .

Mire számíthat a műtét után?

A műtét utáni pontos utasításokat mindig az operáló team adja, mert azok függnek a sérv típusától, a műtét kiterjedésétől és az általános állapottól .

Mozgás

• Korai, óvatos mobilizáció általában kívánatos 
• Lágyéksérv-műtét után rendszerint néhány napig kímélet, majd fokozatos aktivitás javasolt 
• A mindennapi könnyű mozgást a beteg közérzetéhez igazítva fokozatosan lehet újrakezdeni 
• Nehéz fizikai terhelést és 5 kg feletti emelést általában körülbelül 2–3 hétig kerülni kell lágyéksérv-műtét után 
• Nagyobb hasfali vagy hegsérv-műtét után a terhelés időtartamát egyénileg kell meghatározni 

Fájdalomcsillapítás

• A lágyéksérv-műtét után gyakran elegendő nem opioid fájdalomcsillapító 
• A fájdalomcsillapítókat az előírt adagban és módon kell alkalmazni 
• A fokozódó, szokatlan vagy gyógyszerre nem enyhülő fájdalmat jelezni kell az operáló teamnek 

Sebápolás

• A sebet rendszeresen figyelni kell vérzés, növekvő duzzanat, bőrpír, váladékozás és szétnyílás miatt 
• A kötést és a sebet az előírt módon kell ellenőrizni, illetve cserélni 
• Zuhanyozás lágyéksérv-műtét után általában 24 óra elteltével lehetséges, ha az operáló team másként nem rendelkezik 
• Fürdő, úszás és szauna a seb teljes gyógyulásáig kerülendő 
• Nem felszívódó varrat esetén a varratszedés gyakran körülbelül a 7–10. napon történik lágyéki műtét után 

Táplálkozás és mindennapi tevékenység

• A táplálékfelvételt a műtét és az altatás után fokozatosan kell újrakezdeni 
• A székrekedés és az erőlködés kerülése fontos, mert ezek növelik a hasűri nyomást 
• A folyadékfogyasztást és a gyógyszerek szedését az orvosi utasítás szerint kell folytatni 
• A munkába való visszatérés a műtét típusától és a munka fizikai terhelésétől függően lágyéksérv-műtét után gyakran körülbelül 1–2 hét, nehéz fizikai munka esetén azonban hosszabb lehet 

Mikor kérjen segítséget műtét után?

Haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot az operáló osztállyal vagy sürgős esetben kérjen sürgősségi ellátást, ha:

• Erősödő vagy nem csillapodó fájdalom jelentkezik 
• A seb körül egyre nagyobb duzzanat, vérzés, bőrpír vagy gennyes váladékozás alakul ki 
• Láz, hidegrázás vagy kifejezett elesettség jelentkezik 
• Ismételt hányás, jelentős hasi puffadás, széklet- vagy szélürítési képtelenség alakul ki 
• Légszomj, mellkasi fájdalom vagy ájulásérzés jelentkezik 

Rövid összefoglaló a beteg számára

• Figyelje a sérvet: Jegyezze meg a duzzanat helyét, méretét, fájdalmasságát és visszahelyezhetőségét 
• Kérjen tervezett vizsgálatot: A növekvő vagy panaszt okozó sérvet sebésznek kell megítélnie 
• Ismerje fel a vészjeleket: Fájdalmas, kemény, vörös, vissza nem helyezhető sérv, hányás vagy bélelzáródásos tünet esetén azonnali ellátás szükséges 
• Készüljön fel a műtétre: Adja át a teljes gyógyszer- és betegségi listát, tartsa be az éhezési szabályokat, és ne dohányozzon a műtét előtt 
• Műtét után mozogjon óvatosan: Korán keljen fel, de fokozatosan terhelje magát, és kerülje a nehéz emelést az előírt időszakban 
• Ápolja és figyelje a sebet: Fokozódó fájdalom, duzzanat, vérzés, váladékozás vagy láz esetén jelezzen